“Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát. Pedig néhányan ilyenek voltatok: de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által.” (1Kor. 6,9-11)

Jézus azért jött, hogy Isten országáról szóló evangéliumot hirdesse (Luk.4,43).

Ebbe az országba már most be kell lépni, de mégis ez az ország a jövő országa, amit Pál szerint örökölhetünk, vagyis teljes birtokába juthatunk, mert megígértetett. De ennek feltételei vannak: Ha tovább lapozzuk a Szentírást és eljutunk Péter apostol első leveléhez, akkor ott azt olvassuk, hogy Isten országának öröksége mindazok számára elérhető, akik “újjászülettek.” – “Nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak feltámadása közül való feltámadása által élő reménységre, arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra” (1 Pt. 1:3-4). Pál egyenes azt tanítja a korintusiaknak, hogy ők megmosattak, megszenteltek és megigazultak, ezért nem szabad bűnbe keveredniük. Mi emberek szeretünk örökölni. Nem egy esetben hallottunk már örökségi harcokról, amikor testvérek vagy rokonok egy hozzátartozó halála után azonnal összevesznek a földi vagyonon. Ilyenkor kevesen gondolnak, hogy ezek az értékek elmúlnak, ki vannak téve minden természeti csapásnak és romlásnak. Az apostol sokkal értékesebb örökségről beszél, olyanról, ami el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan.

Isten országában semmi sem romlott vagy romlasztó, ilyen dolgok nem kerülhetnek be oda. A kettő nem keveredhet egymással, tévelygő ember nem is örökölheti azt. Ennek az országnak a polgárai arra hívattak el, hogy különleges módon éljenek. Merjük vállalni ezt a “különlegeset”! Ámen.

Ilonczai Zsombor,

Szárazberek