Gyülekezetünk presbitériuma fiatalnak mondható. Akik korban idősebbek mint mi, azok is mellettünk megfiatalodnak. Egy összeszokott társaság a miénk, de ez nem azt jelenti, hogy gondok, problémák ne lennének köztünk. Megoldjuk azokat egy birkózással, vagy ökölvívással. Ez év első hónapjaiban, amikor presbiteri bibliaórákat tartottunk nagyon mély és őszinte érzések törtek elő a presbiter testvéreimből. Meglepődtem, de nagyon: képesek megnyílni, elmondani mi van bennük, s teszik ezt úgy, hogy nem takargatják a könnyeiket sem. De ez csak fokozódott, azzal, hogy bibliaóráinkon, a lelkész mellett vagy helyett, a presbiter olvassa fel az Igét, vagy maga a presbiter imádkozik. Az elvetett Igemag, nehezen kelt kell. Krisztus szolgájaként lassan tíz éve hintem az Ige-magvakat a homoki gyülekezetben, de közösségben most tapasztaltam meg először azt, hogy valami a szívekben megmozdult. Az egyéni életekben már régebb észrevettem ezt, de közösségben csak most, megnyílni más előtt! Kikelt egy kis mag! És amíg én örültem ennek és csodálkoztam Isten hatalmán, nem vettem észre, hogy egy másik magocska is kikelőben van. Egriben tegnap, presbiteri konferencia volt. Csak azok nem képviselték magukat az események, akik dolgoztak: tizenegyen voltunk Egriben. Lelkészként nem tudtam velük utazni a kisbuszba, mert hamarabb indultam el saját autómmal. De a kisbuszba visszafelé történt valami, ami egy újabb kis magnak a kikelését mutatja. Mi is ez a kis mag? Amikor gyülekezeti, presbiteri, ifis közösséggel megyünk el kirándulni valahova, akkor mindig imádkozunk és énekelünk. Ez most induláskor elmaradt. Amikor vége lett a konferenciának, és indultak haza, az egyik presbiterünk szóvá is tette ezt a többieknek, hogy ez most kimaradt. De Istennek legyen hála, nem maradt el. Lelkész nélkül (milyen jó) egyedül dicsérték az Urat: énekelve imádkoztak. Aznap este virrasztónk volt, és jöttek a parókiára, hogy együtt menjünk ki a temetőbe, de valami szokatlan „dolog” sugárzott az arcukról. Szóvá is tettem: mi lelt benneteket? Elmondták, hogy mit láthatok. Nagyon örültem, hogy kikelt egy újabb magocska. Nem tudom hogyan, de kikelt, és a növekedést adó Isten kegyelmében bízok, hogy a kikelt magok gyümölcsöt teremnek, és újabbak is előtörnek a szívükből.
Kovács Mátyás Péter lkp.